2017. április 28., péntek

Kiállítás és 3. hely

Sziasztok!

Ma egy újabb kiállításmegnyitón voltam, de ezen most többek között az én munkáim is ki voltak állítva és a XII. Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves pályázaton harmadik helyezést ért el az én kis faműves csoportom, aminek nagyon örülök és büszke vagyok magunkra. Az egyik osztálytársam és én vettük át az oklevelet és az ajándékot, remélem nem fog látszani nagyon a képeken, hogy tiszta vörös a fejem. :D 


A helyszín a Munkácsy Emlékház volt ahol sajnos csak ritkán fordulok meg annak ellenére, hogy milyen közel tanulok hozzá, és újból elcsodálkoztam a festő gyönyörű képein, leginkább egy kék szoknyás kislányt ábrázoló képe ragadott meg igazán, de ha jól értelmezem a feliratot akkor ezt más festette.

Kicsit sajnálom, hogy véget ért ez a féléves program és kicsit furcsa lesz hogy szabadok a szerda délutánjaim, de nagyon örülök, hogy belevágtam ebbe és szerintem hasznosítani is fogom, ha nem is most, akkor később biztosan.

Niki


2017. április 24., hétfő

Fashion Revolution Day

Sziasztok!

A mai nap, április 24-én van a 4 éves évfordulója annak, hogy egy ruhagyár összeomlott Bangladeshben és 1134 ember vesztette életét ennek következtében. Ekkor született meg a Fashion Revolution ami arra törekszik hogy a divatipar etikus és átlátható legyen. Idén először hazánk is csatlakozik ehhez a mozgalomhoz és így még több ember ismerheti meg a történteket és kérdezheti meg: Ki készítette a ruháimat? (Who made my clothes?) Fontos, hogy beszéljünk erről és tudatosuljon bennünk az, hogy a ruhák nem csak úgy lesznek, hanem messzi országokban élő, szörnyű körülmények között lévő dolgozók készítik ezeket, akiket sok esetben nem fizetnek meg rendesen. Ezzel az egésszel azt akarjuk elérni, hogy az emberek ne ész nélkül vegyenek meg minden olcsó, de felesleges ruhadarabot, azért hogy csak porosodjon a szekrény mélyén, hanem gondolják át azt, hogy tényleg szükségük van-e rá és csak azután vigyék a kasszához. 
Ma én is készítettem egy képet az egyik fast fashion boltból vásárolt pólómban úgy hogy látszódjon a címke és feltöltöttem az instagramra a #whomademyclothes hashtaggel, remélem ezzel felhívom pár ember figyelmét arra, hogy odafigyeljen hol, mit és mennyit vásárol. 

Ha még több infót szeretnél megtudni az eseményről akkor nézd meg a mozgalom Facebook oldalát, érdemes követni őket, sok érdekes dolgot osztanak meg ezzel a témával kapcsolatban. :)

Niki
Képtalálat a következőre: „who made my clothes”

2017. április 14., péntek

Spontán megnyitó

Sziasztok!

Személy szerint nagyon jól kezdtem a már régóta várt tavaszi szünetet, nem sokkal azután hogy pénteken hazaértem, máris belecsöppentem egy kiállításmegnyitóba amit az egyik régi tanárom ajánlott, még szerencse hogy picit elegánsabb szettben voltam eleve, így nem lógtam ki többi vendég közül. A megnyitón többek között szó esett a francia történelemről, az akkori életről és ami engem kifejezetten érdekelt volna, az akkori divatról, utóbbiról sajnos nem sok szó esett, de kárpótolt a hangulat.

A kiállításon egy, a városomban nevelkedett művész, Erdélyi Attila grafikáit lehet megtekinteni. Nagyon érdekesnek találtam a munkáit, egy-egy darab magával ragadott, ahogy a művész élettörténete és a hozzá szóló vagy róla megemlékező versek és beszámolók is.  Gyermekéveit Szarvason töltötte, majd Budapestre került onnan pedig az 1956-os eseményeket követően Párizsba, a művészet fellegvárába ment, ahol idejekorán elhalálozott. Korai halála ellenére hatalmas életművet hagyott hátra maga után, mintha tudta volna, hogy nem adatott sok idő neki. Groteszk alakjai igazán különlegesnek hatnak és a melankolikus rajzokhoz tökéletesen passzolt még az időjárás is, nem is beszélve az élő zenéről.
 Nagyon meglepett, hogy egy ilyen tehetséges és érdekes ember ugyan abban a városban élt mint én, még ha több évtizeddel korábban is, de az még jobban, hogy eddig nem tudtam róla semmit. Ez a kiállítás ösztönzően hatott rám azt illetően, hogy megismerjem az itteni művészeket és munkáikat.

Niki