Sziasztok!
Amiről most írni fogok az a címet adó dolog, ami az előző félévi munkám, egy szoknya.
A félév elején kaptunk egy feladat kiírást és ennek értelmében elkészítettem pár mintatervet, ami végül rákerült az általam elkészített szoknyára.
Nagyon érdekes volt ez a feladat, ahhoz képest, hogy az elején semmi ötletem nem volt a kivitelezésre, nem sokkal később céltudatosan mentem a cél felé, nem engedtem abból amit kigondoltam és a végeredményt látva megérte a sok erőfeszítést. Órákat töltöttem a photoshop előtt azzal bíbelődve, milyen elrendezésben mutatna a legjobban a mintácskám, boltba rohangáltam az anyagért, mert nem volt elég, külön be is mentem pár csoporttársammal a villába (ahol a művészeteket oktatják) azért, hogy minden időben meglegyen, felváltva szitáztam és mostam a szitát minden nyomás után, nehogy tönkremenjen, aztán pedig szabtam és varrtam rendületlenül, majd szereztem egy lányt modellnek a fotózásra és a terítésen beszéltem minderről a tanárok és diákok előtt.
Dióhéjban ez a féléves munkám, de ez a pár sor nem tudja visszaadni azt ami igazán történt és éreztem. Ez az időszak sokat változtatott rajtam, bennem és a világhoz ill. magamhoz való hozzáállásomon. Remélem ez löketet ad, hogy tovább tudjak menni az elképzelt utamon.
Nicky
