Sziasztok!
A héten egy szakmai kirándulás keretében elmentünk a divat csoporttal a fővárosba és több kiállítást is megnéztünk, most erről lesz szó.
Reggel fél 6kor keltem és egy óra készülődés után elindultam az állomásra.
Felszálltunk a vonatra és elfoglaltunk pár kabint, majd 7:19kor elindult a vonat és 10 órakor már a keletiben voltunk. Metrójegyek vásárlása után rögtön a Néprajzi Múzeumba vettük az irányt ahol megnéztük a World Press kiállítást, egy cipőkről szóló és az állandó mellett. Megint lenyűgözött maga a hely pedig nem először voltam itt, rengeteg képet csináltam és sok új dolgot tanultam. A World Presstől kicsit elment az életkedvünk, de ennek ellenére tetszettek a fényképek, nagyon elgondolkodtatóak voltak. A cipős kiállítás is érdekes volt, sok féle cipőt láttam, még japán zorit is, amin eléggé meglepődtem. A lábbelik mellett voltak hagyományos népviseletek is több kultúrából. Az állandó kiállítást már láttam, így ott nem töltöttem sok időt, így maradt pár percünk fotózkodni, jó 21. századi fiatalhoz híven.
Ezután egy fél órás ebédszünet következett amit a Váci utcán töltöttünk. Páran vettünk kínait (amit megbántunk, mert a békéscsabai jobb), egy barátnőm pedig a Leves nevű kajáldában katalán csirkelevest, én is megkóstoltam és határozottan állíthatom hogy ez volt életem legjobb levese. Ha Pesten jártok akkor mindenképpen nézzetek be, mert felülmúlhatatlan. Nem is lennénk jó divatszakosak ha az ebédszünetünk felét nem egy boltban töltöttük volna, bementünk egy random turiba ahol vettem egy szép plédre hajazó sálat, amilyet már régóta keresek és nem fizettem érte csak 1300Ft-ot, ilyenkor imádom nagyon a second-hand üzleteket.
Miután jól laktunk elmentünk közösen az I ♥ TEXTIL nevű üzletbe, ami félig rövidáru bolt, félig turi és itt is gazdagodtam egy gyönyörű szép velúr little black dressel, így ki is pipálhatom a bankettes ruhámat. Itt a legtöbb ruha, ha nem az összes igazából új, az enyémben még a címke is benne volt, szóval csak ajánlani tudom. Itt nem voltunk sokáig, hamar elindultunk a következő állomásunk felé.
Elvillamosoztunk a Magyar Formatervezési Díj kiállítására ami egy lepukkant helyen volt, de olyan művészien lepukkant volt, teljesen illett a kiállításhoz. Rengeteg érdekes dolgot láttunk itt is és alig tudtuk felszedni az állunkat a földről. nagyon örülök, hogy végül ide is benéztünk, mert ez egy nagyon jó élmény volt.
A keleti előtt lakomát adtunk a galamboknak majd felverekedtük magunkat a vonatra ami este 8 előtt ért be Békéscsabára, de addigra már mindenki úgy elfáradt a megtett kilométerektől, hogy alig állt a lábán, viszont azt gondolom hogy ez a fáradtság 100%osan megérte, hiszen rengeteg érdekes dolgot láttunk és tanultunk a nap folyamán.
Niki